Barátságosan kémkedtek

MI5-titkok a cserkészalapítóról, az ál-Montyról és a biciklis kémekről

A brit cserkészmozgalom és a Hitlerjugend között formálódó barátságról, Montgomery tábornagy ismeretlen, ám az egész német hírszerzést átverő hasonmásáról és barátságosan kémkedő német biciklis "turistákról" szólnak a brit belső elhárítás, az MI5 hétfőn nyilvánosságra hozott egykori titkos dossziéi.

_{2010.03.08 17:06}_MTI

Kinyomtatom

Fórumozok róla

+Nagyobb betűméret -Kisebb betűméret

_hirdetés

Az iratokból kiderül: Robert Baden-Powell, a cserkészmozgalom alapítója és Joachim von Ribbentrop, Németország akkori londoni nagykövete, későbbi külügyminisztere hosszas beszélgetést folytatott 1937-ben egy londoni fogadáson a cserkészek és a Hitlerjugend - a nácik ifjúsági szervezete - közötti kapcsolatfelvételről.

Ribbentrop felajánlotta az is, Baden-Powellt fogadná Adolf Hitler, a náci Németország vezére - áll a brit nemzeti levéltárnak most átadott archív elhárítási dokumentumokban. Baden-Powell később levélben fejezete ki háláját a német nagykövetnek "a szívélyes beszélgetésért", a cserkészvezetőkhöz intézett külön feljegyzésében pedig "megnyerő embernek" nevezte a II. világháború után halálra ítélt és felakasztott Ribbentropot. Az MI5 ugyanakkor 1937 nyarán felfigyelt arra is, hogy fiatal németek biciklis turistaként járják a brit vidéket. A szolgálat attól tartott, hogy valójában a Hitlerjugend kémkedéssel megbízott osztagairól van szó. A "spy" (kém) és a "cyclist" (kerékpáros) angol szavak összevonásával "spyclistnak" elnevezett "turistákat" Londonban a Scotland Yard detektívjei követték, és vidéken is figyelték őket. A frissen kutathatóvá tett titkosszolgálati iratokból fény derül egy másik, filmbe illő - később meg is filmesített - epizódra. A történet 1944-ben, a normandiai partraszállás intenzív előkészítő szakaszában játszódik, amikor a szövetségesek igyekeztek mindent megtenni Berlin félreinformálására az invázió várható idejéről és helyszínéről. Ebben váratlan főszerephez jutott egy sokadosztályú, lecsúszott, iszákos ausztrál színész, akinek nem mást kellett megszemélyesítenie, mint Bernard Montgomery marsallt, az el-alameini győzőt, a Normandiában partra szálló szövetséges erők későbbi vezénylő parancsnokát.

A cél természetesen a német hadvezetés megtévesztése volt: ennek érdekében "Montgomerynek" - vagyis a dublőreként kijelölt, rá megszólalásig hasonlító Meyrick Clifton Jamesnek - valahol egész máshol kellett megjelennie az invázió előtti napokban. Az ál-Montyt az angolok végül a brit korona fennhatósága alatt lévő Gibraltárba küldték, és gondoskodtak arról, hogy a "tábornagy" látványos fogadtatására felfigyeljen egy bizonyos Ignacio Molina Pérez spanyol őrnagy is. Pérez a spanyol kormány és a gibraltári brit hatóságok közötti hivatalos összekötő volt - ám az MI5 pontosan tudta róla, hogy magas rangú német kém. Clifton James komoly áldozatokat vállalt élete legnagyobb szerepéért: alkoholista és láncdohányos létére az italt és a dohányfüstöt közismerten mélyen megvető Montyt kellett eljátszania, vagyis az "előadás" alatt kénytelen volt lemondani e két szenvedélyéről.

Kárpótlásként teljes tábornoki fizetést kapott a színjáték idejére.

A játszma azonban bejött: a németek spanyol kémje jóvoltából húsz perc alatt jutott el Berlinbe "Montgomery" gibraltári érkezése, és az a kiegészítő dezinformáció, hogy a "tábornok" Algériába megy tovább, ami arra utalt, hogy a britek először dél-franciaországi inváziót terveznek.