Iraknak atomfegyvere lesz néhány hónap múlva?

A Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete szerint Irak néhány hónapon belül képes lenne atomfegyver előállítására, ha hasadóanyagra tenne szert külföldi forrásból.
_{2002.09.09 14:52, Forrás: MTI}

Az IISS szakemberei által az iraki tömegpusztító fegyverkészletekről készített és hétfőn Londonban közreadott jelentés megállapítja továbbá, hogy a bagdadi rezsim jelentős biológiaifegyver-kapacitással és kisebb mértékű vegyifegyver-kapacitással bír, és csekély számú, 650 kilométer hatósugarú ballisztikus rakétával rendelkezik, amelyek képesek vegyi és biológiai fegyverrel felszerelt robbanófejek célba juttatására.

A tömegpusztító fegyverek képességének birtoklása az iraki rezsim alapvető célja, ezen egyetlen cél elérése miatt Irak feláldoz minden más bel-és külpolitikai célt - hangoztatta John Chipman, az IISS igazgatója a jelentést bemutató londoni sajtóértekezletén. Chipman rámutatott: Irak egyedülálló problémát jelent a tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni harc terén.

Az öbölháború 1991 áprilisi lezárását jelentő ENSZ BT-határozat megfogalmazta tűzszünet tiltja az országnak a tömegpusztító fegyverek és a hosszú hatósugarú rakéták birtoklását, megszerzését és kifejlesztését, megköveteli ezen fegyverek teljeskörű megsemmisítését nemzetközi ellenőrzés mellett. Ezen kötelezettségek alól Irak 11 éve folyamatosan megpróbál kihátrálni - emlékeztetett az IISS igazgatója. Hozzátette: csak akkor valósítható meg hatékony nemzetközi ellenőrzés Irakban, ha Bagdad alapjaiban változtat magatartásán.

Az intézet szakemberi által készített jelentés célja, hogy a lehető legpontosabban és pártatlanul felbecsülje az iraki tömegpusztító fegyverkezési program jelenlegi állapotát, forrásként használva és egybevetve az országból 1998-ban kitiltott ENSZ-ellenőrök valamennyi jelentését, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségnek a témában készített jelentéseit, az amerikai és a brit védelmi minisztériumban hozzáférhető hírszerzési anyagokat, az elmúlt években Irakból elmenekült katonai szakértők beszámolóit, az IISS szakembereinek saját kapcsolataiból származó anyagokat.

A jelentés főbb megállapításai szerint Irak nem rendelkezik atomfegyverrel, de képes gyorsan, hónapokon belül szert tenni arra, ha nagy mennyiségű hasadóanyaghoz jut külföldi forrásból. Az országnak nincs hasadóanyag-gyártásra alkalmas létesítménye, és több évbe telne, amíg hatékony külföldi segítséggel képes lenne ilyen létesítményt felépíteni.

Irak biológiai- és vegyifegyver-kapacitását illetően a szakemberek rámutatnak arra, hogy az ország jelentős mennyiségű biológiaifegyver-alapanyaggal, köztük antraxszal rendelkezik még az öbölháború előtti időből. Heteken belül képes felújítani a biológiai fegyverek alapanyagának termelését a meglévő polgári létesítményekben. A nemzetközi fegyverzetellenőrök 1998-as távozása óta valószínűleg több ezer tonna antraxot, botulinustoxint és más anyagot állított elő.

Irak vegyifegyver-készletei, az IISS szerint, kisebb mértékűek, Bagdad valószínűleg néhány száz tonna mustárgáz és ideggáz előállításához szükséges anyaggal bír még az öbölháború előtti időkből, néhány száz tonnát az ENSZ-ellenőrök távozása óta állíthatott elő. Vegyifegyver-alapanyag előállítását szintén képes heteken belül a létező polgári létesítményekben felújítani.

A fegyverek célbajuttatását célzó rakéták kifejlesztésre irányuló iraki erőfeszítésekről a jelentés megállapítja, hogy Bagdad mintegy tucatnyi 650 kilométer hatótávolságú ballisztikus rakétával bír. Ezen rakéták segítségével képes elérni a térségbeli államok, Irán, Izrael, Kuvait, Jordánia, Szaúd-Arábia területét. Irakban nincsenek hosszú hatótávolságú rakéták gyártására képes létesítmények, és jelentős külföldi segítséggel évekbe telne ilyen létesítmények felépítése.

Az iraki szakemberek kicsiny számú, 200 kilométer hatótávolságú rakétákat is előállíthattak az elmúlt években, és képesek kezdetleges robbanófejek gyártására. Más célbajuttató eszközökről a jelentés megállapítja, hogy az iraki hadsereg képes vegyi és biológiai fegyverek célbajuttatására különféle taktikai fegyverek - tüzérségi rakéták, rakétavetők, légibombák - lövedékeinek formájában.

EBESZ az iraki kérdésről

Irak ügyében jelenleg a diplomáciai lépéseknek, a nyomásgyakorlásnak van itt az ideje, amelynek eredményt kell hoznia - mondta hétfőn Varsóban Antonio Martins da Cruz portugál külügyminiszter. Da Cruz aznap ünnepélyesen megnyitotta az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) konferenciáját, majd kétoldalú megbeszélést folytatott lengyel kollégájával, Wlodzimierz Cimoszewiczcsel.

Több mint félezer kormányilletékes, nemzetközi szakértő és emberi jogi aktivista érkezett az EBESZ varsói ülésszakára, amely szeptember 19-ig tart. A küldöttek elsősorban azt vizsgálják meg, hogyan érvényesültek az emberi jogok, a törvényesség és a demokratikus alapelvek az elmúlt esztendőben a szervezet tagországaiban, de az egyik legfontosabb téma lesz - a tavaly szeptember 11-i amerikai terrortámadások évfordulója kapcsán - a nemzetközi terrorizmus elleni küzdelem és ennek hatása az emberi jogok helyzetére.

A portugál külügyminiszter, az EBESZ soros elnöke felszólalásában - anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna - leszögezte: amennyiben az Irakra gyakorolt diplomáciai nyomás nem hozna eredményt, és Bagdad nem tenne eleget az ENSZ határozatának, vagyis nem engedélyezné azoknak az objektumoknak a nemzetközi ellenőrzését, amelyekben lehetséges tömegpusztító fegyverek előállítása, "nem lehet becsukni az ajtót más lehetőségek előtt sem".

Cimoszewicz megfogalmazása szerint valamennyi emberi jog veszélybe kerül ott, ahol teret kap a szélsőségesség és annak legkirívóbb változata, a terrorizmus. Ezért - fűzte hozzá - az ilyen jellegű vitákban az egy évvel ezelőtti amerikai terrortámadás vonatkozási pontnak számít. A lengyel külügyminiszter azt is elmondta, hogy egy esetleges Irak elleni támadás kérdése nem szerepel ugyan a konferencia napirendjén, de bizonyára lesznek olyan felszólalók, akik érinteni fogják ezt a témát.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

A világ az iraki atomfegyverektől tart Utolsó ultimátum Iraknak Irak megtámadásáról tárgyal Bush és Blair