"A neonáci párt katonai szárnyat alapított magának" - külföldi lapok a Magyar Gárdáról

Több külföldi lap is bírálta a Magyar Gárda szombati eskütételét. A lapok úgy vélik, hogy a szélsőségek épp "a két nagy párt hatalmi játszmái közötti résekben kaphatnak erőre" - így történhetett meg, hogy "a hét vége óta új formában ismét jelen van egy kegyetlen múlt árnyéka".
_{2007.08.27 11:28, Forrás: MTI}

_hirdetés

Osztrák lapok a Magyar Gárdáról

"Magyarország szégyene" címmel számolt be hétfőn a Die Presse konzervatív osztrák újság a Magyar Gárda megalakulásáról. A liberális Der Standard szerkesztőségi oldalán a gárda vezetőjét, Vona Gábort mutatta be. A magyar politikai színtéren a hét vége óta új formában ismét jelen van egy kegyetlen múlt árnyéka - vezette be beszámolóját a Die Presse a Magyar Gárda tagjainak felesketéséről. Cikkének azt az alcímet adta: "Náci újjáéledés. Felháborodás a Magyarországon megalakított, SS-hez hasonlító kötelék miatt. Kelet-Európában máshol is virágzik a szélsőjobboldal."

A konzervatív osztrák lap egyenlőségjelet téve a gárda és a Jobbik közé megjegyezte, hogy a csoport fesztelenül használja a nemzetiszocialista időkbe visszanyúló jelképeket. Vona Gábor Jobbik-elnök szerint a szervezet célja az, hogy "megmentse" a magyarokat és a kommunizmus bukása után hozzásegítse az országot az "igazi rendszerváltáshoz" - közölte az újság.

Megemlítette, hogy az alapítási ünnepséget ellenrendezvények kísérték, de nagyobb összetűzés nem történt. Utalt Gyurcsány Ferenc kijelentésére, amelyben a gárdát "Magyarország szégyenének" nevezte. A többi párt szintén távol tartja magát a csoporttól. Mindazonáltal a baloldali politikusok a Fidesz polgári ellenzéki párt szemére vetik, hogy elhatárolódása nem elég világos. Feltűnt az is, hogy a katolikus egyház képviselői megáldották az 56 Jobbik-tagot - írta a lap.

Beszámolójában rámutatott arra is, hogy Kelet-Európa sok államában, például a Baltikumban és Szlovákiában, feljövőben vannak a szélsőjobboldali csoportok, amelyek a náci időket tekintik mintának. Különösen erősek Oroszországban, ahol a kaukázusiak elleni támadások mindennaposak. Az újság utalt arra is, hogy Németországban parázs vita zajlik a szélsőjobbos NPD betiltásáról.

A liberális Der Standard szerkesztőségi oldalán "Gárdavezető történelmi küldetéssel" címmel arcképet közölt Vona Gáborról, különböző nyilatkozataiból és a gárdatagok avatási ünnepségén elhangzott beszédéből vett idézetek segítségével festve meg portréját.

Egyebek közölt kiemelte, hogy Vona kétséget sem hagyott afelől: a gárda célja, hogy "ötven évi kommunizmus és tizenhét év dagonyázás" után eltávolítsa Gyurcsány Ferenc kormányát. A Fidesz alapította polgári körökre gondolva világossá tette azt is, hogy a "gárda" nem egyéb, mint más ellenzéki csoportok politikájának folytatása új eszközökkel - közölte a Jobbik vezetőjéről az osztrák lap, hozzáfűzve: éppenséggel lehet félni az ellentmondást nem tűrő Vonától, akiről alig tudni, voltaképpen mit is csinál, amikor nem a gárdát vezényli. Első közszereplése a diákszövetséghez kötődik, később Orbánnal együtt a polgári körök társalapítója volt, és ennyiben a Fidesz nevelt gyermekének is tekinthető. Tőkéjét olyan szavak képezik, mint a "félelem" és a "fenyegetettség", eszköze egy történelmi küldetésre való felesküdés - írta róla a Der Standard.

A pozsonyi Pravda a Magyar Gárdáról

A Magyar Gárda megalakulásáról hétfőn rendre beszámoló szlovákiai lapok közül a pozsonyi Pravda kommentárt is közöl a kérdésről, s megállapítja, hogy a szélsőségek két nagy párt hatalmi játszmáinak részévé válnak. Magyarország gondban van - állapítja meg a baloldali színezetű lap, mert a félszáz fekete ruhás és bakancsos férfi megjelenése "megmutatta az ország demokratikus rendjének gyenge pontjait."

Az ilyen harcos kedvű ultrajobboldaliak Európa más országaiban is felütik a fejüket, így Magyarország sem kivétel - írja. Fontos azonban, hogy a magyarok csendes többsége egyelőre elutasítja "a nem magyar mássággal" szembeni gyűlöletre alapozott ideológiát, hiszen a gárda mögött álló párt, a Jobbik két százaléknál alig több szavazatot szerzett a tavalyi választásokon - emlékeztet a pozsonyi Pravda.

A gond azonban az, hogy "az új fekete gárda létrejöttét az ország képtelen egyhangúlag elutasítani." "A szocialisták hangosan tiltakoznak ugyan a gárda ellen, de Magyarország jobboldali fele szerint eltúlozzák a veszélyt, hogy majd az ellenzék ellen munícióként alkalmazzák. Ezzel szemben a Fidesz azzal vádolja a kormányt, hogy emberellenes és nemzetellenes politikájával teremti meg minden szélsőség táptalaját" - írja a lap, azzal fejezve be kommentárját, hogy a szélsőségek épp "a két nagy párt hatalmi játszmái közötti résekben kaphatnak erőre".

A Kommerszant című orosz lap a Magyar Gárdáról

A Magyar Gárda szombati eskütételével kapcsolatban a Kommerszant című orosz lap megállapította hétfői számában: hogy a Jobbik katonai szárnyának kitől kell megvédenie Magyarországot, azt világosan nem mondták meg, de "a Gyurcsány Ferenc lemondására vonatkozó felhívások, amelyek a szombati ceremónián a többinél gyakrabban hangzottak el, jelzik, hogy a gárdisták egyik fő ellenségének a külföldiek és a szexuális kisebbségek mellett az aktuális hatalom számít".

A cikk, amely "A Magyar Gárda erkölcsileg és fizikailag védi Magyarországot" címmel, "A neonáci párt katonai szárnyat alapított magának" alcímmel jelent meg, emlékeztet rá, hogy augusztus elején a szervezet honlapján még azt írták, hogy több mint 300 ember jelentkezett a Magyar Gárdába, de szombaton csak 56 tette le az esküt, a tervek szerint azonban év végére már 100 fő lesz a gárda létszáma.

"Alapítói a Magyar Gárdát kulturális felvilágosító szervezetnek nevezik, célját Magyarország fizikai, erkölcsi és szellemi védelmében jelölik meg, s a gárdistáknak e magas célok elérése érdekében egyebek között lőgyakorlatokat rendeznek. Ezek feltétlen szükségességét a neonácik vezetői a kötelező katonai szolgálat néhány évvel ezelőtti eltörlésével indokolják" - írta a lap.

A szerző emlékeztetett arra, hogy a Jobbik ugyan nem került be a parlamentbe a legutóbbi választásokon, de nem kevés helyet kapott az önkormányzatokban, s szimpatizánsai szombaton piros-fehér csíkos (árpádsávos) zászlók alatt jelentek meg az utcákon. A cikk szerint e zászlók a történelmi gyökerek felé fordulást hivatottak jelképezni, "de a magyarországi roma és zsidó szervezetek, amelyek e napon követelték a Magyar Gárda betiltását, egészen más összefüggésben látják e zászlókat. Őket a Magyar Gárda fekete egyenruháival együtt ... a nyilasokra emlékeztetik".

A cikk beszámolt arról, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő Magyarország számára szégyennek nevezte a Magyar Gárda megalakulását. A szerző szerint "a politikusok többsége osztja a kormányfő véleményét, s a hét végén minden nagyobb párt és Sólyom László államfő hivatala is élesen elítélte a neonácikat. A gárdisták nyílt elítélésétől kizárólag a jobboldali ellenzéki FIDESZ zárkózott el, amely a legutóbbi választásokon többek között a Jobbik támogatásával került be a parlamentbe".

Végül a tudósító rámutatott: A Magyar Gárda akkor még csak tervként létező megalakulására még augusztus közepén megérkezett az első külföldi visszhang, amikor Tom Lantos, az amerikai kongresszus külügyi bizottságának elnöke Budapesten járt: a Magyar Gárda megalapítóit "őrült fanatikusoknak" nevezte, és kijelentette, hogy a szervezet egyetlen tagja sem utazhat be az Egyesült Államokba.

Német lapok a Magyar Gárdáról

Magyarország demokráciáját fenyegetés éri címmel közölt hétfői számában vendégkommentárt a Die Welt című német konzervatív napilap. A szerző, Krisztina Koenen publicista szerint a Magyar Gárda megalapítása egy olyan társadalom riasztó betegségtünete, amelyben újabb és újabb, az erőszak, a rasszizmus és az intolerancia magasztalásához vezető határokat törnek át. Ebben a társadalomban egyre erősebbek lesznek a demokrácia amúgy is gyenge intézményeinek kiiktatására irányuló kísérletek.

A szerző úgy véli, hogy a "zavaros" programból, a különböző utalásokból az emberek képesek levonni a következtetést: "itt egy rasszista polgárháborús hadsereg csírasejtje keletkezik", s miután elhangzik olyan kijelentés is, miszerint a Gárda tagjai egyénileg elsajátíthatják a fegyverhasználatot, nyíltan az állam erőszakmonopóliumát rendítik meg.

Koenen annak a véleményének is hangot ad, hogy az egypártrendszer összeomlása óta Magyarországon a nemzetiszocialista múlttal kapcsolatos tabuk döntögetése zajlik. A Magyar Gárda új minőséget jelent "a jogállam bomlásában", mivel nyíltan kétségbe vonja az állami erőszakmonopóliumot. "Ez az elgondolás nem egyik napról a másikra született meg. Csak idő kérdése volt, mikor találnak egymásra emberek, akik a Fidesz és a szélsőjobboldalon elhelyezkedő pártok retorikáját komolyan veszik, azt, hogy új forradalomra van szükség az idegen uralommal azonosított szocialistákkal szemben" - olvasható a Die Weltben.

Koenen szerint nem utolsósorban az Európai Unió is hibás, mert "nem lett volna szabad, hogy a magyarországi fejlemények rejtve maradjanak előtte. Ott (az unióban) azonban nyilvánvalóan abból indulnak ki, hogy az egykori szocialista országok demokráciájával szemben alkalmazandó mércék mások, mint amilyeneket a nyugati tagokkal szemben alkalmaznak. Különben mivel magyarázható, hogy Franco Frattini, a jogi és biztonsági kérdésekért felelős EU-biztos stabil demokráciákat bírál, például Dániát, Franciaországot, vagy Németországot az ott állítólag virulens rasszizmus miatt, a magyarországi eseményekre azonban nem talál bíráló szót" - írta a Die Welt vendégkommentátora.

A liberális Süddeutsche Zeitungban Magdalena Marsovszky, Budapesten született kultúrakutató Új veszély Kelet-Európában című cikkében úgy véli, hogy a Magyar Gárda megalapítása Budapesten nem egyedi jelenség az új EU-országokban. "Kelet-Európában másutt is folytonosan keletkeznek új véderő és szkinhed csoportok. Ezeket neofasiszta peremcsoportokként elintézni azzal, hogy valahogy majd csak lehet őket kezelni, nagy hiba lenne. Mozgósítási faktorként ugyanis a háttérben széles társadalmi egyetértés létezik, s többnyire egy polgári párt is, karizmatikus, a szavakkal bánni tudó vezetővel az élen, amely a szélsőjobbtól még el is határolódik" - jegyezte meg a müncheni lap szerzője.