Véget ért a feta-háború - görög győzelem

Az Európai Bizottság döntése értelmében mostantól csak a görög feta a feta. Az álfetáknak befellegzett.
_{2002.10.14 16:47, Forrás: euro.hu}

A feta-név használata ügyében a huzavona már régóta tart. A görögök hosszú ideje - dokumentálhatóan 1996 óta - követelik, hogy az EU hozzon szankciókat azokkal szemben, akik a görög recepttől eltérő módon előállított sajtot árulnak feta néven.

A görögök igazát korábban bíróság is elismerte, de az Európai Unió halogatta a döntést - nem utolsó sorban a dán és a francia tiltakozások miatt. Természetesen mindkét ország sajttermelői a saját fetájuk miatt indítottak lobbizást, s érdekeiket kormányuk felkarolta.

A feta-háború következő állomása az volt, hogy az Európai Bizottság júliusban - Athén kérésének megfelelően - javaslatot tett a feta név védetté nyilvánítására. Ezt az indítványt a tagállamok agrárminiszterei három hónapig mérlegelgethették - ezt meg is tették, s az álláspontok természetesen nem változtak.

E periódusban a franciák azt akarták elérni, hogy a görögökkel megegyezve maradhasson feta az ő juhsajtjuk is úgy, hogy a görögök kecskesajtját "görög feta" vagy "peloponnészoszi feta" néven forgalmaznák. Így jól járt volna a német és a dán sajtlobbi is, ugyanis a két utóbbi országban tehéntejből készítik a(z) (ál)fetát. (Nem csoda, hogy statisztikai adatok szerint
háromszor annyi fetát készítenek Görögországon kívül, mint e különleges sajt őshazájában.)

A mostani döntés szerint már vitának nincs helye, a feta név kizárólag a Görögországban, s az ottani hagyományok szerint készült kecskesajtot illeti meg. A másutt előállított, feta néven árusított sajtok forgalomba hozói megtévesztik a vásárlókat.

Görögország sikere jelentős gazdasági haszonnal jár, hiszen a feta-rajongók ezen a néven már csak görög terméket vásárolhatnak.

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!